Csörsz Árka Monda | Megmentik Csörsz Király Árkát | 24.Hu
Azonban a nagyszabású talajrendezések folytán mára csak kis szakaszai láthatóak. Valószínűleg a rómaiak építették ki, mint előretolt védművet amit a későbbi népek is használtak. Csörsz árka
- Csörsz árka monde http
- Csörsz árka monde.com
- Csörsz árka - Mondák
- A rejtélyes legenda nyomában: A Csörsz-árok második oldal
Csörsz árka monde http
Attila legendás hármas koporsója Attila – ahogy az utókor elképzelte (forrás: Wikipédia) A hun királyt, Attilát állítólag a Tiszába temették, hármas koporsója – amely aranyból, ezüstből és vasból készült – a folyó fenekén pihen. A néprajztudósok szerint a temetésről és a Tisza eltereléséről szóló legenda az avar kagánok temetkezési szokásaira vonatkozik. A történet szerint a táltosok kikötötték: Attilát úgy kell eltemetni, hogy ne történjen ásóvágás a földbe, és akik megadták neki a végtisztességet, ne vihessék hírül, hogy hol nyugszik. Dr. Magyar Zoltán a FigyelőNetnek elmondta: ha létezik is valamilyen valóságalapja a históriának, a Tisza szabályozása miatt akkor sem biztos, hogy még ma is a mederben nyugszik a fejedelem. Egy másik monda szerint a Tisza áradásait Attila idézi elő, aki még a halála után is ostorozza az embereket. —-Tündérek és boszorkányok táncoltak a partján—- A szőke folyóhoz különféle "ijesztők" és tilalmak is kapcsolódnak, hogy óvják a vízen járókat. Csongrádon ismert egy legenda arról, hogy a Tiszában hableányok élnek, de más lényekkel is benépesítette a képzelet a folyót.
Csörsz árka monde.com
- A rejtélyes legenda nyomában: A Csörsz-árok
- Ki nyerte meg a dancing with the stars 2021
- Csörsz árka monde arabe
- Kiemelten védett lett az Ördögárok
- Tulilo felhúzható zenélő játék - Maci – Baba Király
Csörsz árka - Mondák
A cívisvárostól 6, 8 kilométerre megbúvó védvonalrészt is a szarmaták hozhatták létre – állapították meg a kormeghatározó vizsgálatok. A folyamatos támadásoknak kitett nép az Alföldet például mintegy 550 kilométer hosszú erődítménnyel vette körbe, s ez a köznyelvben az Ördög árka nevet kapta. A gyilkos labirintus szemből közelítve sokáig szinte alig volt észrevehető, s mire meglátták az erős, hegyes karóit, addigra sokszor már késő volt. Ha pedig mégis átjutott rajta valaki, akkor következett az újabb, alattomos dárdasor. Ezeket az árkokat úgy építették meg, hogy a 2-4 vonalban húzódó oszlopsorok 3-15 kilométernyi távolságban leselkedtek az illetéktelen behatolókra. A köztük kikapart gödrök pedig 1, 5-3, 1 méter mélyek voltak, és 3, 4-10, 4 méter szélesek. Debrecen határát az Ördögárok két vonalban is átszeli. Az egyik a Hadházi-erdőből lép át a Monostori-erdőbe, majd a Nagyerdőn fut keresztül; végül jól látható a Paci-erdőben is. A másik a hajdúhadházi Nagyerdőből jön át Pallagon, majd délkelet felé kanyarodva keresztezi a Fancsikai- és a Bánki-erdőt.
A mondák minden típusára van példa az olvasókönyvekben. Ezek: -az eredetmonda egy nép eredetét mondja el (pl. Emese álma) -a hiedelemmonda valós helyhez, természeti jelenséghez, képződményhez kötődik (pl. Pusztaszer, Csörsz árka) -a történeti monda történelmi eseményhez vagy személyhez fűződik (pl. Lehel kürtje). A mondák feldolgozása nagyon fontos a nemzethez tartozás, a nemzeti identitástudat fejlesztésében, ezért fontos is, hogy szerepeljenek. Szerkezetük általában egyszerű, cselekményük egyetlen mozzanatból áll, tehát nem okoz problémát a feldolgozásuk alsó tagozaton sem. A mondának mindig van valamilyen valóságos alapja; igazából ez az, ami a mesétől megkülönbözteti. A feldolgozás során ezt mindig emeljük ki, és tudatosítsuk tanítványainkban. A legendák szentek életéről szóló tanító célzatú művek. (pl. Szent Anna tava, Szent Margit legenda) Gyakoriak bennük a csodás elemek. A mondák, legendák feldolgozása hasonló eszközökkel történik, mint a meséké.
A rejtélyes legenda nyomában: A Csörsz-árok második oldal
sz�les, de nem k�l�n�sen m�ly �rok a Duna–Tisza k�z�tt. Eredete m�ig is tiszt�zatlan, n�mely szerz�k r�mai vagy avar maradv�nynak, m�sok kisz�radt foly�medernek tartj�k. A Cs�rsz-�rk�hoz f�z�d� mondak�r els�sorban a J�szs�gban ismert. Eszerint Cs�rsz kir�lyfi – mai v�ltozataiban egy cseh f��r vagy m�s nagy �r – �rkot �p�ttet, mivel menyasszonya csak azzal a felt�tellel megy hozz� n��l, ha v�zi �ton, haj�n j�het a sz�razf�ld�n kereszt�l. Az �rok �s�sa t�bb �vtizedig tart. Egy fi�, akinek apja kisgyermekkora �ta otthon�t�l t�vol dolgozott, valamilyen jelr�l megismeri apj�t. Meg�li az �rkot �p�ttet� zsarnok urat. (→ m�g: �rd�g-�rok, → Rapsonn� v�ra, → helyi monda) – Irod. R�s� Ensel S�ndor: Cs�rsz-�rka (Ny�regyh�za, 1875); Bal�s Vilmos: Az alf�ldi hosszanti f�lds�ncok (R�g�szeti f�zetek, Bp., 1961. II. 9. )
Rengeteg monda öleli körül a Tiszát. egyik kevésbé közismert mondája a Csörsz Árkáról szóló mendemonda, több mint 1300 éves népi elbeszélés. A Tisza mielőtt szabályozták volna nagyon gyakran medret váltott, több száz, vagy ezer évvel ezelőtt teljesen más meferben folyt. A monda szerint – az árok a mai Jászárokszállás mellett található; a névadó Csörsz, aki avar király volt beleszeretett a longobárdok lányába, Délibábba. A longobárdok királya csak úgy egyezett bele a házasságba, ha Csörsz vízen jön érte és vízen viszi el. A monda szerint csörsz parancsot adott egy árok építésére a Tisza és a Duna közt. A nászból azonban semmi sem lett, mivel Csörszöt agyoncsapta egy villám. A monda szerint nyaranta a szerelmes Délibáb keresi szerelmét az árokban. Valójában azonban az árok egy feltételezett védmű része volt ami a Duna kanyartól indulva az Alföldet mitegy körbekerítve Debrecenig, majd onnan dél felé fordulva az Al -Dunáig húzódik. Nyomai most is fellelhetőek, bár az ipari forradalom előtt jobban látszottak.
Az árokból és töltésből álló, faszerkezettel is megerősített védősánccal az Alföldön megtelepedett szarmata törzsek építették körbe magukat északon és keleten, hogy a germánok északról fenyegető betörései ellen védekezzenek. Az árokról kapta nevét a Mezőcsát közelében lévő Ároktő. Innen az árok Füzesabony, Dormánd, Erdőtelek, Kál, Átány, Bód, Árokszállás és Csány felé húzódik tovább. (Egy monda szerint Csányban temették el Kund magyar vezér fiát, Csörszöt. ) Az árok a 4. század utolsó évtizedéig a rómaiak előretolt védelmi vonala (limes Sarmatiae) volt és a népvándorlás miatt betörő barbár népek támadásai ellen védte a Római Birodalom békéjét. A védmű valószínűleg Nagy Konstantin római császár uralkodása idején épült, 324 és 337 között. A Körösladánynál ma is jól kivehető, négy kilométer hosszú Körös-menti sánc később, 352 körül épülhetett, miután a germánok kelet felől áttörték a korábban épült sáncokat és a szarmatáknak fel kellett adniuk a Köröstől délre eső területeket. Tiszadob határában szintén feltárták az árok maradványait egy szarmata temető és egy földvár szomszédságában.
helyi parasztfelkel�s eml�ke), amely azut�n nem terjed t�l egy kisebb k�rzeten. A magyar nyelvter�let ismertebb mond�i (amelyekben v�ndormot�vumok is tal�lhat�k) Erd�lyben → Firtos �s Tart�d, → Rapsonn� v�ra, → Tordai-hasad�k, K�r�sf� pusztul�sa; a Duna–Tisza k�z�n: a → Cs�rsz-�rka, a → Tisza eredete; a Dun�nt�lon a balatoni kecskek�r�m, a → gy�ri vaskakas, a → Nagyhars�nyi-hegy mond�ja; Zempl�nben a → karcsai templom mond�ja. (→ m�g: monda, → tat�r mondak�r) – Irod. Szendrey Zsigmond: Magyar n�pmonda t�pusok �s tipikus mot�vumok (Ethn., 1922); Solymossy S�ndor: Monda (A magyars�g n�prajza, III., Bp., 1941–43).
137 Huba vezér lánya és Gedő vitéz (B. ) 140 Bors vezér és a hegyi szellem (B. ) 142 A gazdag Jakab és az ördögök (B. ) 144 A templomos lovagok vára (B. ) 146 Aranyrögök a fogolybegyben (B. ) 148 Kisszeben és a lányszöktetés (B. ) 150 Árpád-házi Zsófia és a juhászlegény (B. ) 152 A leányrabló Bojnik lovag (B. ) 155 A hetes ikrek legendája (B. ) 158 Béla király és a vadgalambok (B. ) 162 A kerek domb városa (B. ) 164 Péter úrfi sasvadászata (B. ) 166 Detre fia Balázs és a sárkány (B. ) 168 Bebek juhász kincse (B. ) 171 Bence vitéz és az oroszlán (B. ) 174 Tar Lőrinc a pokolban (B. ) 177 Nagy Lajos király és a szivárvány (B. ) 180 A körmöci bányarém és a bányászok (R. ) 182 Mennyit és Csábrág vára? (B. ) 184 Az udvari bolond kívánsága (B. ) 187 Stibor vajda és a gyerekek (B. ) 190 Miért zárták Árva várába Váradi Pétert? (B. ) 192 Mátyás király Gömörben (B. ) 194 A pöstyéni leányok varázskútja (B. ) 197 A Korlátkövi testvérek (B. ) 200 Az Aranyhasú és az aranyásók (B. ) 204 Perényi Péter sírja (B. )